Alvás az ókorban

Lehet, hogy nem tudsz arról, hogy az emberek a történelem során nem mindig rendelkeztek ugyanazokkal az alvási szokásokkal. A kutatások azt mutatják, hogy sokáig normális volt, hogy az emberek éjszakai alvásukat két fázisra osztották, ebből ered a kétfázisú alvás kifejezést.

Alvás… két körben

Roger Ekirch, amerikai történész tanulmányai egy nem folytonos alvási modellt mutatnak be, amelyet az emberek már nagyon ősidők óta átvettek és Ekirch még az Odüsszeát is idézi forrásai között. A két alvási periódus egyenként négy óráig tart és a kettő között 3 óra telt el, amely alatt egy személy ébren volt. Ezt az időt bizonyos tevékenységek végzésének szentelték, mint például a házimunka vagy az olvasás, írás vagy meditáció. Mikor változott ez a paradigma? Ezek a tanulmányok arra utalnak, hogy a fordulópont az ipari forradalom idején következett be, köszönhetően az elektromosság bevezetésének. Ez az emberek alvási szokásainak megváltozásához vezetett, míg korábban az ember általában napnyugtakor, tehát az évszaktól függően meglehetősen korán aludt el és az alvással töltött időt is megosztotta, hogy az éjszakai órákban időt hagyjon más tevékenységeknek. A mesterséges világítás hirtelen lehetővé tette a nap meghosszabbítását, aminek következtében a két alvási periódust egyetlen fázisban egyesítették és a nap hátralévő részében különféle tevékenységeket végeztek.

Az ördög órája

Az ember kétfázisú alvásáról szóló történelmi beszámolók közül nem lehet kihagyni az úgynevezett „ördög óráját” vagy „a boszorkány óráját”. A katolikus egyház sokáig tiltott minden tevékenységet hajnali három és négy között, mert attól tartott, hogy az emberek ezt az időt boszorkányságra használják fel. Az volt a széles körben elterjedt hiedelem, hogy a boszorkányok és a gonosz szellemek nagyobb valószínűséggel jelennek meg és teljes mértékben megmutatják erejüket ebben az éjszakai időszakban. De miért hajnali 3-4 óra? Hihető magyarázat, amikor Jézus Krisztust keresztre feszítették: egyes evangéliumi beszámolók szerint a keresztre feszítés a 9. órában történt, azaz délután háromkor. A feltételezés az volt, hogy a gonosznak nincs jobb időpontja a megjelenésre, mint a pont ellenkező időpontban, azaz hajnali 3-kor. Valószínűleg nem lenne lehetséges újra két fázisra osztani az alvásunkat, ahogyan az emberek tették ezt a múltban, de elég érdekes elképzelni őseink életmódját, alvási szokásaikat és így azt is, ahogyan a napközbeni tevékenységeiket szervezték.